GONDOSKODÓ HITETLENSÉG❣️

"💞Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok, sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek" (Mt 6,25).

Jézus Krisztus a józan ész szerinti aggodalmaskodást a tanítványnál hitetlenségnek tartja. Ha vettük Isten Szent Szellemét, Ő átjár minket és ezt mondja:
"Hol jut szóhoz Isten ebben a baráti kapcsolatban, ebben az eltervezett nyaralásban, ezekben az új könyvekben"?
Ő mindaddig rajta tartja ujját azon a ponton, amíg meg nem tanuljuk, hogy minden döntésben Ő legyen az első gondolatunk. Valahányszor más dolgokat teszünk az első helyre, zűrzavar támad.
"Ne aggodalmaskodjatok..."

Ne vegyétek magatokra az előregondoskodás nyomasztó terhét! 

Nemcsak rossz az aggodalmaskodás, de hitetlenség is, mert az aggodalmaskodók véleménye szerint Isten életünk gyakorlati részletkérdéseivel nem törődik, nekünk pedig mindig ezek okoznak gondot. Felfigyeltél már valaha arra, miről mondta Jézus Krisztus, hogy megfojtja a belénk oltott Igét? 

A gonosz?

Nem, e világ gondjai! Mindig a kis gondok a veszedelmesek!
Nem akarunk hinni, ha nem látunk: itt kezdődik a hitetlenség.
Az egyetlen gyógyszer a hitetlenség ellen: engedelmeskedj a Szent Szellemnek.
Az Úr Jézus nagy felszólítása tanítványaihoz: add át magad!

EZ MEGMAGYARÁZ MINDENT❣️

"💞Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk" (Jn 17,21).

Ha magányos úton jársz, olvasd el János 17-et!
Ebből világosan megérted, miért vagy ott, ahol vagy:
Jézus azért imádkozott, hogy mint Ő, egy légy az Atyával. Segítesz-e Istennek abban, hogy meghallgassa ezt az imádságot, vagy más célt tűztél ki magad elé?

Amióta tanítvánnyá lettél, nem lehetsz többé olyan független, amilyen ezelőtt voltál. 

Istennek nem az a célja, hogy feleljen imádságunkra, de az imádság által fel tudjuk fogni Isten elgondolását, és ezt teszi világossá a főpapi ima (Jn 17).

Egyetlen imádság van, amit Istennek meg kell hallgatnia, ez Jézus imádsága: 

"Hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk". Ennyire szorosan egyek vagyunk-e Jézus Krisztussal? 

Isten nem törődik a mi terveinkkel; nem kérdi meg: "Akarsz-e átmenni ezen az elhagyatottságon, ezen a felforduláson?" Ő megengedi ezeket, hogy a célját elérje. 

Ezek a dolgok, amiken így át kell mennünk, vagy szelídebbé tesznek, jobb, nemesebb férfiakká és nőkké, vagy még gáncsoskodóbbak, hibakeresőbbek, még inkább a magunk útjához ragaszkodók leszünk.
A velünk történő dolgok vagy gonoszokká vagy szentekké tesznek.

Ezt pedig az dönti el, hogy milyen kapcsolatban vagyunk Istennel. 

Ha azt mondjuk: "Legyen meg a te akaratod", elnyerjük a János 17 vigasztalását; az a tudat vigasztal, hogy a mi Atyánk a maga bölcsessége szerint cselekszik. 

Amikor megértjük mit akar Isten, többé nem leszünk hitványak és cinikusok. 

Jézus nem kevesebbet kért a számunkra, mint a vele való teljes egységet, mint ahogyan Ő egy volt az Atyával.
Sokan távol állunk még ettől, de Isten mégsem akar magunkra hagyni, amíg eggyé nem leszünk vele, mivel Jézus imádkozott ezért az egységért.

A HIT ISTENI KÖVETKEZTETÉSEI❣️

"💞Keressétek először Isten országát (királyi uralmát) és az Ő igazságosságát és ezek mind megadatnak nektek" (Mt 6,33).

Mihelyt Jézusnak e szavait mélyebben átgondoljuk, úgy találjuk, hogy ezek a legforradalmibb állítások, amiket emberi fül valaha is hallott. "Keressétek először Isten országát."
Mi, még akik a legszellemibben gondolkoznak is, fordítva következtetnek. 

"De élnem kell, ennyi meg ennyi pénzre van szükségem, ruházkodnom kell, ennem kell... azaz életünk fő gondja nem Isten országa, hanem hogy hogyan rendezzük be ügyesen az életünket.
Jézus megfordítja a sorrendet: először Istennel jussatok helyes kapcsolatba, maradjon ez életetek legfőbb gondja, soha ne tegyétek a hangsúlyt más dolgokra!

"Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől..."
Urunk megmutatja, hogy az Ő szemszögéből nézve milyen értelmetlen a megélhetéshez szükséges eszközök miatt aggodalmaskodnunk. Jézus nem azt mondja, hogy áldott az, aki semmivel sem törődik; az ilyen ember bolond. 

Jézus azt tanította, hogy a tanítvány legfőbb gondja az Istennel való kapcsolata legyen, és ehhez képest minden másra csak gondos gondtalansággal nézzen.
Jézus azt mondja: "Az étel és ital gondját ne engedd uralkodó tényezővé lenni életedben, hanem állandóan Istenre figyelj." Sok ember felelőtlenül nem törődik azzal, mit egyék és mit igyék és emiatt veszteséget szenved; nem törődnek azzal sem, mibe öltözzenek.

Úgy járnak-kelnek, mint akiknek semmi dolguk; nem törődnek földi ügyeikkel, de Isten felelőssé teszi őket érte. Jézus azt mondja: legyen az életünk legnagyobb gondja az Istennel való kapcsolatunk, minden egyéb csak a második helyen jöhet számításba.
Keresztyén életünk legszigorúbb iskolája, hogy megengedjük a Szent Szellemnek: hozza összhangba életünket Jézusnak ezzel a tanításával.

A VALÓSÁG BIRODALMA❣️

,,💞A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket" (Lk 21,19)

Amikor valaki újjászületik, gondolkozásában és következtetéseiben egy ideig nincs meg az az erőteljesség, 

ami azelőtt megvolt. 

Az új életet kifejezésre kell juttatnunk, ki kell formálnunk magunkban Krisztus indulatát: 

"Béketűrés által nyeritek meg lelketeket."
Sokan előnyösebbnek találják, ha megállnak a keresztyén élet küszöbén, ahelyett, hogy tovább mennének és hozzá hangolnák lelküket ahhoz az új élethez, amit Isten helyezett beléjük. 

Azért nem sikerül ez, mert tudatlanságban vagyunk saját természetünk felől; az ördögre tolunk sok mindent, 

aminek a mi fegyelmezetlenségünk az oka. Gondold csak meg, mivé lehetnél, ha összeszednéd magadat. 

Vannak dolgok, amikért nem kell imádkoznunk, például a hangulatokért.
A hangulatok sohasem múlnak el imádsággal; a hangulatok akkor tűnnek el, ha felrúgjuk őket.
A hangulatok fészke többnyire a testben van, nem a lélekben. 

Állandóan küzdenünk kell az ilyen testi állapotból eredő hangulatok ellen! 

Ne engedj nekik egy másodpercig sem!
Galléron kell ragadnunk és jól meg kell ráznunk magunkat, ilyenkor rájövünk, hogy meg tudjuk tenni azt, 

amiről azt gondoltuk, hogy képtelenek vagyunk rá. A legtöbb ember átka a "nem akarásában" van!
A keresztyén élet a szellemi bátorság egyetlen megtestesítője.

FELTÁMADOK A ROMOKBÓL❣️

"💞Kicsoda szakíthat el minket a Krisztus szeretetétől?" (Róm 8,35)

Isten nem mentesít senkit a nehézségektől; azt mondja: "Vele vagyok háborúságban" (Zsolt 91,15).
Nem számít, milyen személyes nehézségek borzalmai támadnak az ember életére, azok közül egy sem tudja kiszakítani Istennel való kapcsolatából.
"Mindezekben felettébb diadalmaskodunk" (Róm 8,37).

 
Pál nem képzelődésekről beszél itt, hanem a kétségbeejtő valóságról, és azt mondja, hogy felettébb győztesek vagyunk a bajok között. Igaz ugyan, hogy nem a mi ügyességünk, éleslátásunk vagy bátorságunk által, hanem kizárólag azért, mert semmiféle nyomorúság nem befolyásolhatja Istennel való kapcsolatunkat Jézus Krisztusban. Igazságosan vagy igazságtalanul, de ott vagyunk abban a helyzetben, amiben vagyunk.
Sajnálni való az olyan keresztyén, akinek a körülményeiben nincs semmi olyan, amit nem kíván. "Nyomorúság..."? 

A nyomorúság sohasem kívánatos.
De akármilyen elkeserítő, kimerítő vagy fárasztó: nem szakíthat el minket Isten szeretetétől.
Soha semmi nyomorúság, sem aggodalom el ne fordítson attól a ténytől, hogy Isten szeret téged. "Félelem..."? Megőrizhet Isten szeretete akkor is, amikor minden látszat azt mutatja, hogy az Ő szeretete hazugság és nincs is igazság? "Éhség..."?

 
- Tudunk-e nemcsak hinni Isten szeretetében, hanem felettébb diadalmaskodni még akkor is, ha éhezünk?
Vagy csaló Jézus Krisztus és Pál be van csapva - vagy valami rendkívüli dolog történik azzal az emberrel, aki megmarad Isten szeretetében akkor is, ha a jelek Isten hűsége ellen szólnak.
Az emberi okoskodásnak itt el kell hallgatnia.

 
Csak egyetlen egy számít itt: Isten szeretete Jézus Krisztusban. "Feltámadok a romokból" - mindig, újra.

https://www.youtube.com/watch?v=6iz1BHjDqHk

GONDOS GONDTALANSÁG❣️

"💞Tekintsetek az égi madarakra... Figyeljétek meg a mező liliomait..." (Mt 6,26.28)

Nézd, hogy nőnek a mező liliomai: egyszerűen csak vannak. 

Nézd a tengert, a levegőt, a napot, a csillagokat és a holdat - mind csak vannak, és micsoda szolgálatot végeznek. 

Valahányszor tudatosan igyekszünk hasznossá lenni, mindannyiszor megrontjuk azt a befolyást, 

amit Isten akar rajtunk keresztül kiárasztani. 

Jézus megmondja, hogy csak egy úton lehet szellemileg fejlődni: ha Isten az életünk középpontja.

"Ne kínozd magad azzal a gondolattal, hogyan tehetnéd magad hasznossá mások számára, 

hanem higgy énbennem" - legyen gondod arra, hogy a forrásnál maradj, akkor "élő víznek folyamai ömlenek majd a bensődből" (Jn 7,38).

Emberi józan eszeddel még a természetes élet forrásaihoz sem jutsz el.
Jézus azt tanítja, hogy szellemi életünk nem akkor növekszik, ha vigyázunk, hanem, ha mennyei Atyánk a középpontja.
A mi mennyei Atyánk ismeri körülményeinket, és ha figyelmünket Őrá összpontosítjuk, 

akkor úgy fogunk szellemileg növekedni, mint a liliomok.

Nem azok az emberek vannak ránk a legnagyobb hatással, akik gomblyukunkba akaszkodva beszélnek és agyonbeszélnek minket, hanem azok, akik úgy élik életüket, mint a csillagok az égen és a liliomok a mezőn, tökéletes egyszerűségben, minden mesterkéltség nélkül. 

Az ilyen életek formálnak minket.
Ha azt akarod, hogy Isten használjon, kerülj igazi kapcsolatba Jézus Krisztussal és ő életed minden percében hasznossá tesz anélkül, hogy tudnál róla.

https://www.youtube.com/watch?v=yMAHa_s46sM

MENNYBEMENETELE ÉS KÖZÖSSÉGÜNK VELE❣️

"💞Amíg pedig áldotta őket, elvált tőlük és felment a mennybe" (Lk 24,51)

Nincsenek olyan tapasztalataink, amelyek megegyeznek Urunk megdicsőülése utáni életével.
Ettől kezdve Urunk életének mindenestül helyettes jellege lett.
A megdicsőülés napjáig egy normális és tökéletes ember életét élte; megdicsőülésétől kezdve - a Gecsemáné, a kereszt, a feltámadás - útja egészen idegen nekünk, embereknek.
Az Ő keresztje az a kapu, amelyen át minden ember beléphet Isten életébe; a feltámadásánál fogva pedig joga van örök életet adni bárkinek. 

Mennybemenetele által belép a mennybe és nyitva tartja a kaput az embernek.
A megdicsőülés a mennybemenetel hegyén fejeződött be.
Ha Jézus Krisztus a megdicsőülés hegyéről egyenesen a mennybe ment volna, akkor egyedül ment volna.
Nem lenne több nekünk, mint dicső, magasztos történelmi személy. 

De Ő hátat fordított a dicsőségnek és lejött a hegyről, hogy azonosítsa magát a bukott emberiséggel.
A megdicsőülés teljes megvalósulása a mennybemenetel. 

Urunk eredeti örök dicsőségébe tér vissza, de nemcsak mint Isten Fia, hanem mint aki egy személyben ember Fia is.
Ezért az ember Fia mennybemenetele által minden ember odajuthat közvetlenül Isten trónja elé.
Mint ember Fia Jézus Krisztus maga korlátozta saját mindenható voltát, mindenütt jelenvalóságát és mindentudását.
Most már ezek mind korlátlanul, feltétel nélkül hatalmában vannak. 

Jézus Krisztusnak, mint ember Fiának teljes hatalma van Isten trónján.
Ő a királyoknak Királya és az uraknak Ura (Jel 19,16), mennybemenetele napjától fogva mind mostanig.