ISTEN JELENLÉTÉBEN BÍZVA❣️

"💞Akik Úrban bíznak..., futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el" (Ézs 40,31)

A "járásban" nincsen nyugtalanság; ez a próbája a kitartásunknak. 

Az erő legnagyobb teljesítménye ez: jársz és nem fáradsz el. 

A Biblia ezt a szót: "jár" a jellem kifejezésére használja. János "ránézett Jézusra, amint ott járt, és mondta:

 Íme az Isten Báránya!" (Jn 1,36). 

A Bibliában semmi sem elvont, minden élő valóság. Isten nem azt mondta: "légy szellemi ember", hanem ezt: "járj énelőttem!" (1Móz 17,1). 

Amikor fizikumunk vagy kedélyünk nem egészséges, mindig kívánjuk az izgalmakat. 

A test területén ez odáig vezethet, hogy megjátsszuk, mintha volna Szent Szellemünk; érzelmi életünk pedig rendezetlen szenvedélyekbe sodródik és erkölcsileg tönkremegyünk. 

Ha szellemi téren ragaszkodunk izgató élményekhez és szárnyalásokhoz: szellemi összeomlás lesz a vége. 

Isten jelenlétének valósága nem függ valamilyen helytől, hanem attól az elhatározásunktól, hogy az Urat magunk elé állítjuk-e. Problémáink akkor támadnak, ha nem bízunk meg az Ő jelenlétének valóságában. 

Mi is tapasztaljuk a zsoltáríróval: "Azért nem félünk, ha..." (Zsolt 46,3). 

Ha egyszer végre a valóságra építünk, ha nemcsak tudatában vagyunk Isten jelenlétének, hanem valóság az Ő jelenléte. "Miért is félnék? Hiszen Ő itt volt egész idő alatt!" 

Válságos időkben kell kérnünk az Ő irányítását, de felesleges folyton mondogatni: "Uram, vezess engem, Uram irányíts engem"! Bizonyos, hogy irányít. 

Ha emberi értelmünk döntései nem az Ő parancsai szerint valók, akkor megállít! 

Ilyenkor csendben kell maradnunk és várnunk kell az Ő jelenlétére.

URALMA A HÍVŐ FELETT❣️

"💞Ti engem így hívtok: Mester, és Uram. És jól mondjátok, mert az vagyok" (Jn 13,13)

Urunk sohasem hangsúlyozta tekintélyét. Sohasem mondta: "Meg kell tenned." 

Teljesen szabadon hagyott minket, olyan szabadon, hogy akár arcába is köphetünk, mint ahogy meg is tették ezt; 

olyan szabadon, hogy megölhetjük - mint ahogy meg is tették: és nem szól rá egy szót sem. 

De amikor élete bennem megszületett váltsága által, azonnal elismerem, hogy teljes fennhatóságú joga van felettem. Erkölcsi uralom ez: "Méltó vagy..." (Jel 4,11). 

Csak a méltatlan részem vonakodik meghajolni a méltó előtt. 

Ha találkozom valakivel, aki szentebb nálam és mégsem ismerem el méltó voltát, s nem engedek annak, 

amit mond és ami megállja a helyét, akkor nyilvánvalóvá válik a bennem levő méltatlan rész. 

Isten embereket használ a nevelésünkre, akik kicsit tovább jutottak, mint mi - nem értelmileg, hanem szentség tekintetében -, míg végre magának az Úrnak uralma alá jutunk, s akkor már egész életünk afelé van beállítva, 

hogy neki engedelmeskedjünk. Ha Urunk megkövetelte volna az engedelmességet, akkor mint rabszolgahajcsárnak nem lenne tekintélye felettünk. 

Ő soha nem erőlteti az engedelmességet, de amint meglátjuk Őt, azonnal engedelmeskedünk neki, 

így Urunkká lesz és szüntelen az Ő imádatában élünk. 

Aszerint növekedhetem a kegyelemben, ahogyan az engedelmességet felfogom. 

Az engedelmesség szót ki kell emelnünk a mocsárból. 

Az engedelmesség az apa és fiú közti viszonyra vonatkozik, nem az úr és a szolga viszonyára.

  "Én és az Atya egy vagyunk." Ámbár Fiú, megtanulta azokból, amiket szenvedett, 

az engedelmességet" (Zsid 5,8). 

Isten Fia engedelmes volt küldetéséhez mint Megváltó - mégpedig azért, mert Fiú volt, 

és nem azért, hogy fiúvá lehessen.

A HIT TITKA❣️

"💞...És mondta: Kicsoda vagy, Uram?" (Csel 9,5)

Tárzusi Sault a váltság csodája egy másodperc alatt átformálta. 

Az erős akaratú, elkötelezett farizeusból Jézus Krisztus alázatos, átadott életű rabszolgájává vált. Semmi csodálatos nincs az olyan dolgokban, amiket meg tudunk magyarázni; azok felett mi uralkodunk, egészen természetes tehát, hogy megpróbáljuk őket megmagyarázni. 

Az engedelmesség nem mindig természetes; és nem is mindig feltétlenül bűn az, ha nem engedelmeskedünk. Ha nem ismerjük el a parancsoló magasabb tekintélyét, akkor nincs az engedelmességnek erkölcsi értéke.
Felszabadulás is lehet valaki számára, ha nem engedelmeskedik.
Amikor egyik ember ezt mondja a másiknak: "Ezt kell tenned!" vagy "Csináld!" - ezzel összetöri az emberi szellemet és használhatatlanná teszi Isten számára.
Az engedelmeskedő ember rabszolga, hacsak nincs ott a szent Isten felismerése engedelmessége mögött.
Sok lélek csak akkor kezd Istenhez menni, amikor már torkig van a vallásossággal, mert az ember szívének csak egyetlen Mestere van: és ez nem a vallás, hanem Jézus Krisztus.
De amikor már megláttam Őt, jaj nekem, ha azt mondom: Nem akarom! 

Ő sohasem fog unszolni, hogy akarjam, de ha ellenkezem, máris elkezdtem aláírni lelkemben Isten Fiának halálos ítéletét.
Amikor szemtől szembe állok Jézus Krisztussal és ezt mondom: "Nem akarom!"
Ő sohasem fog kényszeríteni, de én már akkor elfordultam váltságának újjáteremtő hatalmától.

Ha a világosságra jöttem, Isten kegyelme előtt mindegy, hogy mennyire vagyok bűnös; de jaj nekem, ha a világosságot visszautasítom (Jn 3,19-21).

A HIT CSODÁJA❣️

"💞...az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek megtévesztő szavaiban állott" (1Kor 2,1-5)

Pál tudós és elsőrendű szónok volt. Nem alázatoskodó módon beszél itt, mégis ezt mondja: "Elhomályosítottam volna Isten hatalmát, ha az evangélium hirdetésénél mint ragyogó szónok kívántam volna hatással lenni az emberekre." 

A Jézusban való hit olyan csoda, amit csak a megváltás hatóereje teremthet meg. 

A hatásos beszéd, csalogatás és hívogatás mit sem ér, csak Isten hatalma.

A megváltás teremtő hatalma az evangélium hirdetése által árad szét, de nem az igehirdető személye miatt. 

Az igehirdető igazi böjtje nem az, hogy eledelektől tartózkodik, hanem inkább az, ha az ékesszólástól őrizkedik, hogy ne akarjon hatást kelteni választékos beszédjével, tehát őrizkedjék mindattól, ami megzavarhatná Isten evangéliumának tiszta vonzását. 

Az igehirdető Isten képviselője, "mintha Isten kérne mi általunk" (2Kor 5,20).

Az a dolga, hogy Isten evangéliumát szólja és ne emberi eszméket. 

Ha az emberek csak azért kívánnak jobbak lenni, mert én prédikáltam nekik, akkor soha nem fognak közelebb jutni Jézus Krisztushoz. 

Ami az igehirdetésemben nekem hízelgő, az végül is Jézus Krisztus árulójává tesz engem, mert az a váltság újjáteremtő hatalmát akadályozza.
"És én, ha felemeltetem e földről, magamhoz vonzok mindeneket" (Jn 12,32) - mondta az Úr Jézus.

https://www.youtube.com/watch?v=gS-5Na2oRvU

ISMERD FEL, HOGY MINDENT ISTEN IRÁNYÍT ❣️

"💞...mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?" (Mt 7,11)

Jézus Krisztus azoknak ad életszabályokat, akikben az Ő Szelleme van. 
Ennek a versnek egyszerű érvelése által felhív arra: töltse be gondolkozásmódunkat az, hogy minden mögött ott van Isten irányítása, s ez azt jelenti, hogy a tanítvány őrizze meg teljes bizodalmát és legyen buzgó a kérdezésben és a keresésben. Töltsön be az a tudat, hogy Isten mindig itt van!

Ha egyszer ezzel telt meg az elméd, akkor minden nehéz helyzetben is könnyű lesz emlékezetedbe idézni: 

"Atyám mindezt tudja!" Ez már nem kerül erőfeszítésedbe, hanem egészen természetesen erre gondolsz,

 amikor tanácstalanság szorongat.

Régebben ehhez vagy ahhoz az emberhez mentél oda tanácsért; de most olyan hatalmasan eltölt az isteni gondviselés tudata, hogy nehézségeiddel Istenhez mégy. 

Jézus azoknak állítja fel életszabályait, akikben az Ő Szelleme van: ezeknek az az alapgondolatuk: 

"Isten az én Atyám, szeret engem, soha nem tételezem fel, hogy Ő megfeledkeznék valamiről, 

hát akkor miért aggódnék?"

Vannak idők - mondja Jézus -, amikor Isten nem hozhat ki a sötétségből, de bízzál benne akkor is! 

Talán úgy jelenik meg, mint szeretetlen barát, pedig nem az; vagy úgy, mint kegyetlen Atya, 

de mégsem az.

Talán igazságtalan bíróként áll előtted, de Ő nem az. Erősödjék meg benned mindig jobban az a gondolat, hogy Isten ott van minden mögött!

A legkisebb esemény sem történhetik az Ő akarata nélkül; ezért teljes bizalommal támaszkodhatsz rá. 

Az imádság nemcsak kérés; az imádság a lélek magatartása, amelynek légkörében a kérés egészen természetes: "Kérjetek és megadatik nektek!"

A SZELLEMI BECSÜLETESSÉG KÉRDÉSE❣️

"💞Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok..." (Róm 1,14).

Pált eltöltötte az az érzés, mennyire adósa Jézus Krisztusnak, és hogy ezt kifejezhesse, teljesen odaadta magát az Urának. 

Pál életének nagy ihletettsége az a látás volt, hogy Jézus Krisztus az ő szellemi hitelezője. 

Ugyanilyen adósnak érzem-e én is magam Jézus Krisztussal szemben minden egyes megváltatlan lélekre vonatkozóan? 

Akkor élek szellemi értelemben becsületesen, ha ezt az adósságot a lelkekre nézve törlesztem. 

Ami az életemben értékes, még a legkisebbet is Jézus Krisztus váltságának köszönhetem. 

Vajon teszek-e valamit azért, hogy váltsága más emberek életében is érvényesüljön? 

Csak olyan mértékben tehetem ezt, amennyire Isten Szent Szelleme adós voltom tudatát kimunkálhatja bennem. 

Nem felsőbbrendű személynek kell lennem az emberek között, hanem Jézus Krisztus rabszolgájának. 

"Nem a magatokéi vagytok" (1Kor 6,19).  Pál önmagával fizetett Jézus Krisztusnak. 

Azt mondta: Adósa vagyok mindenkinek az egész föld kerekségén Jézus Krisztus evangéliumával. 

Azért vagyok szabad, hogy teljesen szolgája lehessek Uramnak.

Ez a Jézus Krisztusnak elkötelezett ember jellemvonása, aki szellemi vonalon becsületes. 

Hagyd abba az imádkozást magadért és add oda magadat másokért, mint Jézus rabszolgája. 

Így leszünk valóban megtört kenyér és kiöntött bor.

https://www.youtube.com/watch?v=YtLmLFRwSYo

SZÁMOLJ AZ ÜLDÖZTETÉSSEL❣️

"💞Én pedig azt mondom nektek: ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is" (Mt 5,39)

Ezek a versek megmutatják, milyen megaláztatás keresztyénnek lenni. 

Természetes gondolkozásunk szerint valaki azért nem üt vissza, mert gyáva; de szellemi értelemben véve, ha nem üt vissza, alkalma van Isten Fiát kiábrázolni. 

Nemcsak nem kell rossz néven venned, ha megbántanak, hanem ezt az alkalmat felhasználhatod arra, hogy Isten Fiát kiábrázolhasd. Jézus természetét nem lehet utánozni; vagy megvan vagy nincsen.

A szentnek a személyes bántás alkalmat nyújt arra, hogy kiábrázolja, milyen hihetetlenül drága az Úr Jézus szelídsége. 

A Hegyi beszéd nem azt tanítja: teljesítsd a kötelességedet, hanem ezt: tedd meg, ami nem kötelességed.
Nem kötelességed két mérföldre elmenni, vagy odafordítani a másik orcádat, ha megütnek; de Jézus azt mondja: ha az Ő tanítványai vagyunk, megtesszük ezt.

Akkor már nem az él benned, hogy: "Jó, de nem tudok többet tenni, annyira hamisan állítottak be és annyira félreértettek." 

Valahányszor ragaszkodom az igazamhoz, mindannyiszor fájdalmat okozok Isten Fiának. 

De ha felfogom az ütést, megkímélhetem Jézust ettől a fájdalomtól.
Ez az értelme ennek az Igének: "Betöltöm, ami híja van a Krisztus szenvedéseinek..." (Kol 1,24).

A tanítvány tudatában van annak, hogy nem a saját becsülete forog kockán az életében, hanem Urának becsülete.
Ne kutasd, hogy igazságos-e a másik, de légy te magad mindig igazságos! 

Mi mindig az igazunkat keressük: de a Hegyi beszéd azt tanítja:
"Ne keresd a magad igazságát, de légy mindig igazságos."

https://www.youtube.com/watch?v=aByDUsZZ0uI