Az egész Újszövetségben ez a vers foglalja össze a legnagyszerûbben Jézus Krisztus tanítványának missziói munkáját.
A kegyelem elsõ, fejedelmi mûvét ezek a szavak foglalják össze: "hogy bûneik bocsánatát vegyék". Amikor valakinek nincsenek személyes megtapasztalásai, ez majdnem mindig azért van, mert még sohasem kapott semmit. Hogy valaki megszabadult-e, annak egyetlen jele az, hogy kapott valamit Jézus Krisztustól. Nekünk, Isten szolgáinak, az a dolgunk, hogy felnyissuk az emberek szemét: hadd forduljanak a sötétség helyett a világosság felé.
A kegyelem elsõ, fejedelmi mûvét ezek a szavak foglalják össze: "hogy bûneik bocsánatát vegyék". Amikor valakinek nincsenek személyes megtapasztalásai, ez majdnem mindig azért van, mert még sohasem kapott semmit. Hogy valaki megszabadult-e, annak egyetlen jele az, hogy kapott valamit Jézus Krisztustól. Nekünk, Isten szolgáinak, az a dolgunk, hogy felnyissuk az emberek szemét: hadd forduljanak a sötétség helyett a világosság felé.
De ez még nem szabadítás, csak megtérés: a felébredt ember fárasztó keresése.
Talán nem elhamarkodott állítás azt mondanom, hogy a névleges keresztyének nagy többsége ide tartozik: szemeik megnyíltak már, de még nem kaptak semmit.
A megtérés még nem újjászületés. Mai igehirdetõink elhanyagolják ezt a tényt.
Aki újjászületett, az tudja, hogy ez nem a saját elhatározásából történt, hanem azért, mert kapott valamit ajándékképpen a Mindenható Istentõl. Az emberek ígéreteket tesznek, fogadalmakat írnak alá, elhatározzák, hogy kitartanak a végsõkig, de mindez még nem a megváltott állapot.
A megváltás azt jelenti, hogy eljutottunk odáig, hogy kaphatunk valamit Istentõl Jézus Krisztus teljhatalma által: mégpedig bûneink bocsánatát.
Ez után következik a kegyelem második hatalmas mûve: "hogy a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek". A megszentelõdésben az újjáteremtett lélek önként átadja a magához való jogát Jézus Krisztusnak és teljesen azonosítja magát Isten törõdésével mások iránt.
Ez után következik a kegyelem második hatalmas mûve: "hogy a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek". A megszentelõdésben az újjáteremtett lélek önként átadja a magához való jogát Jézus Krisztusnak és teljesen azonosítja magát Isten törõdésével mások iránt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése