A tűrés nem közönyösség. A tűrés erős sziklához hasonlítható, amely minden viharral szembenéz.
A tűrés forrása az, ha látjuk Istent, mert ez belsőleg megvilágosít.
Mózes nem azért tartott ki, mert helyes fogalmai voltak a jogról és a kötelességteljesítésről, hanem mert látta Istent.
"Erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant" (Zsid 11,27).
Aki látja Istent, az nem egy ügynek vagy külön célnak szolgál: magának Istennek szolgáltatja ki magát.
Hogy egy indítás Istentől van-e, azt abból tudod meg, hogy az Ő Szelleme sugallja.
Aki látja Istent, az nem egy ügynek vagy külön célnak szolgál: magának Istennek szolgáltatja ki magát.
Hogy egy indítás Istentől van-e, azt abból tudod meg, hogy az Ő Szelleme sugallja.
Azok a dolgok naggyá és erőssé lesznek az életedben, mert Isten erősíti és eleveníti meg őket.
Ha Isten szellemi értelemben átvezet a pusztai megkísértésen (mint ahogyan Fiát valóságosan is átvezette rajta), anélkül, hogy egy szót is szólna, tarts ki; lesz erőd a kitartásra, mert látod Istent. "
Ha Isten szellemi értelemben átvezet a pusztai megkísértésen (mint ahogyan Fiát valóságosan is átvezette rajta), anélkül, hogy egy szót is szólna, tarts ki; lesz erőd a kitartásra, mert látod Istent. "
...ha késik is, bízzál benne" (Hab 2,3).
Az az igazi látás próbaköve, ha többre igyekszünk, mint amit már elértünk.
Az az igazi látás próbaköve, ha többre igyekszünk, mint amit már elértünk.
A szellemi elégültség a gonosztól van.
"Mivel fizessek az Úrnak?" - mondja a zsoltáros. -
"A szabadulásért való poharat felemelem" (Zsolt 116,12-13).
Hajlamosak vagyunk önmagunkban keresni a megelégedést. "Most megkaptam ezt, most már megszentelődtem teljesen, most már kitartok" - így azonnal a romlás útjára jutunk.
Többre kell törekednünk, mint amit már elértünk.
"Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék..." (Fil 3,12).
Ha csak annyink van, mint amennyit megtapasztaltunk, akkor semmink sincs. De ha Isten látomása ihlet meg, akkor többünk van a megtapasztaltnál.
Őrizkedj a szellemi elernyedéstől!
"Mivel fizessek az Úrnak?" - mondja a zsoltáros. -
"A szabadulásért való poharat felemelem" (Zsolt 116,12-13).
Hajlamosak vagyunk önmagunkban keresni a megelégedést. "Most megkaptam ezt, most már megszentelődtem teljesen, most már kitartok" - így azonnal a romlás útjára jutunk.
Többre kell törekednünk, mint amit már elértünk.
"Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék..." (Fil 3,12).
Ha csak annyink van, mint amennyit megtapasztaltunk, akkor semmink sincs. De ha Isten látomása ihlet meg, akkor többünk van a megtapasztaltnál.
Őrizkedj a szellemi elernyedéstől!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése