(1Móz 9,13)
Isten azt akarja, hogy az emberek erkölcsi kapcsolatba jussanak vele: ezzel a céllal kötött velük szövetséget.
"Miért nem szabadít meg engem Isten?"
Már megszabadított, de én nem léptem vele kapcsolatba.
"Miért nem teszi Isten ezt vagy azt?" Már megtette, de az a kérdés, szövetséget kötök-e én vele?
"Miért nem szabadít meg engem Isten?"
Már megszabadított, de én nem léptem vele kapcsolatba.
"Miért nem teszi Isten ezt vagy azt?" Már megtette, de az a kérdés, szövetséget kötök-e én vele?
Isten nagy áldásai befejezettek és készek, de nem az enyémek addig, amíg nem lépek vele kapcsolatba az Ő szövetsége alapján. Megtestesült hitetlenség Isten jeleire várni.
Azt jelenti, hogy nincs benne hitem, arra várok, tegyen valamit azért, hogy hihessek.
Nem fogja megtenni, mert nem ez az alapja az Isten és ember közti kapcsolatnak.
Az embernek önmagából kell kilépnie Istennel kötött szövetségéért, mint ahogyan Isten is kilépett magából az emberrel kötött szövetségében.
Az embernek önmagából kell kilépnie Istennel kötött szövetségéért, mint ahogyan Isten is kilépett magából az emberrel kötött szövetségében.
Ez az Istenben való hit kérdése - a legritkább dolog, mert mi csak saját érzéseinkben hiszünk.
Nem hiszek Istennek, ha csak a kezembe nem ad valamit, amiről tudom, hogy az enyém, akkor aztán kimondom:
Nem hiszek Istennek, ha csak a kezembe nem ad valamit, amiről tudom, hogy az enyém, akkor aztán kimondom:
"Most hiszek!"
Ez nem hit. "Térjetek énhozzám, hogy megtartassatok" (Ézs 45,22).
Amikor valóban szövetséget kötök Istennel, teljesen rábízom magam és végleg elengedek mindent.
Akkor már nem gondolok érdemre vagy emberi hozzáadásra, hanem teljesen eláraszt annak a tudata, hogy egységre jutottam Istennel, és ezt az egységet öröm és békesség ragyogja be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése