A TANÍTVÁNYSÁG FELTÉTELE❣️

KRISZTUS az ELSŐ!

Ha életünk legbensőségesebb kapcsolatai ütköznek Jézus Krisztus igényeivel,
Ő azt mondja: feltétlenül neki kell engedelmeskednünk.
Tanítványnak lenni annyit jelent, hogy egy személynek, a mi Urunk Jézus Krisztusnak szenvedélyesen és személyesen odaszánjuk magunkat.
Nagy különbség, hogy egy személynek vagy egy bizonyos ügynek, elvnek szentelem-e oda magam.
Urunk sohasem hirdette, hogy egy ügynek, hanem, hogy neki magának szenteljük oda magunkat.
Sokan keresztyénnek mondják magukat, akik nem adták át magukat Jézus Krisztusnak.

A tanítvány Jézus Krisztus alázatos rabszolgája - szeretetből. 

Ezen a földön senkiben sincs meg a Jézus Krisztus iránti szenvedélyes szeretet, csak ha a Szent Szellem adta belé. 

Talán csodáljuk, nagyra becsüljük és tiszteljük, de nem tudjuk szeretni Őt. 

A Szent Szellem az egyetlen, aki szereti az Úr Jézus Krisztust; Ő árasztja ki Isten valódi szeretetét a szívünkbe. 

Valahányszor a Szent Szellem lehetőséget lát arra, hogy megdicsőítse Jézust, elfoglalja szívedet, idegeidet, megragadja egész személyiségedet és az odaadástól izzóvá és lángolóvá leszel.
A keresztyén életre jellemző az "önkéntes erkölcsi eredetiség", ezért a tanítványt is érheti az a vád, 

ami Jézus Krisztust érte: a következetlenség vádja.

De Jézus Krisztus mindig következetes volt Istennel szemben.
A keresztyénnek is következetesnek kell lennie Isten Fiának benne való életéhez. 

Sokan belevetik magukat hitvallásukba. 

Istennek ki kell őket ragadnia előítéleteikből, csak ezután tudják odaszentelni magukat Jézus Krisztusnak.

Lukács Evangyélioma 14. rész
25. Megy vala pedig ő vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:
26. Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
27. És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.
28. Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze?
29. Nehogy minekutána fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, a ki látja,
30. Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghez vinni!
31. Vagy valamely király, mikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén először tanácskozik, hogy tízezerrel szembeszállhat-é azzal, a ki ő ellene húszezerrel jött?
32. Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.
33. Ezenképen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.
34. Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?
35. Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. A kinek van füle a hallásra, hallja. ”

A Krisztus-követésünk állhatatosságáról szól itt az Ige:

- 1. Az állhatatosság megharcolása a családban kezdődik.
A „meggyűlölni” kifejezés enyhébb értelme azt jelenti, „hátrébb tenni”; vagyis a családtagok sem foglalhatják el a mi Urunk Jézus Krisztus egyetlen, legelső helyét az életünkben; mint ahogy senki és semmi más sem kerülhet az Ő helyére, hiszen akkor minden felborul, sérül.
Amikor Jézus Krisztus kerül életünk csúcsára, akkor kapjuk vissza a Szeretteinket is igazán!

- 2. Az állhatatosság megharcolása önmagunkkal folytatódik: önmagunk megtagadásával, ó-emberünk naponkénti megtagadásával, keresztjeink hordozásával, Jézus Krisztus keresztjére tekintve (25-26).

- 3. Valóban döbbenetes, hogy mi minden elfoglalja a keresztyén ember és a keresztyén nép életében, a mi Urunk Jézus Krisztus egyetlen helyét. Pedig minden más csak úgy lesz áldássá az életünkben, ha Ő áll elől; ebben az elsőbbségben pedig az is benne van, hogy sok mindenre határozottan nemet kell mondani. Mi mindentől függünk mi, Jézus Krisztus helyett (33)?

KIKERÜLHETETLEN BÜNTETÉS ❣️

"Bizony mondom neked, ki nem jössz onnét, míg meg nem fizetsz az utolsó fillérig" (Mt 5,26).

Nem lehet mennyország az, ahol egy kis sarok a pokolnak van fenntartva. Isten elhatározta, hogy tisztává, szentté és igazzá tesz téged; nem engedi meg, hogy egy percre is kibújj a Szent Szellem felülvizsgálata alól. Sürgetett, hogy jöjj azonnal az ítéletre, amikor Ő megítélt.
De te nem tetted; így elkezdődött ellened a kikerülhetetlen per és most fogságban vagy és csak akkor szabadulsz ki, amikor kifizetted az utolsó fillért is.
"Hát ez a könyörülő és szerető Isten?" - mondod.

Ez a szeretet dicsőséges szolgálata - Isten oldaláról nézve. Istennek az a terve, hogy téged onnan tisztán, mocsoktalanul és szeplőtelenül hozzon ki; de azt akarja, hogy ismerd be azt a hajlamodat, ami kiderült rólad: hogy jogot formálsz magadhoz. Abban a percben, amikor kész vagy rá, hogy Isten megváltoztassa ezt a hajlamodat, az Ő teremtő ereje munkálkodni kezd. 

Amikor felismered Isten tervét, hogy helyes viszonyba akar állítani önmagával és embertársaiddal, abban a pillanatban az egész világmindenség végső határáig mindent igénybe vesz, hogy a helyes útra segítsen téged.

Határozd el most: "Igen, Uram, meg akarom írni azt a levelet még az éjjel; ki akarok békülni azzal az emberrel most".
Jézus Krisztusnak ezek az üzenetei nem az értelemhez, hanem az akarathoz és a lelkiismerethez szólnak.
Ha csak értelmeddel vitatkozol a Hegyi beszédről, eltompítod a szívedhez szóló felhívást.
"Csodálkozva kérdezem magamat, Isten útján miért nem haladok előre?" 

Fizeted-e adósságodat, amire Isten figyelmeztet? Tedd meg most, amit előbb-utóbb úgyis meg kell tenned. Minden erkölcsi felszólítás mögött ott van egy "kellene".

TEDD MEG MOST❣️

"💞Légy jóakarója a te ellenségednek hamar" (Mt 5,26)

Jézus Krisztusnak ez az alapelve: "Tedd meg most, amiről tudod, hogy meg kell tenned, tedd meg gyorsan!
Ha nem teszed, a kikerülhetetlen per elkezdődik, és neked meg kell fizetned az utolsó fillérig szenvedve, gyötrődve, nyomorultul."

Isten törvényeit nem lehet megváltoztatni, nincs kibúvó alóluk. Jézus tanítása pontosan miránk van szabva.

Természetes dolog, ha utánanézek, hogy ellenségem megadja, ami jogos; de Jézus azt mondja itt, 

hogy rám nézve örökre és parancsolóan fontos, hogy én fizessem meg, amivel ellenségemnek tartozom. Urunk szemszögéből nézve nem számít, hogy becsaptak-e vagy sem.
Ragaszkodom-e jogaimhoz, vagy megfizetem azt, amivel Jézus Krisztus szerint tartozom?

Tedd meg gyorsan, állítsd oda magad az ítélőszék elé most! Erkölcsi és szellemi dolgokban meg kell ezt tenned azonnal; ha nem teszed, megindul a könyörtelen per. Isten elhatározta, hogy gyermekét olyan tisztává és fehérré teszi, mint a leesett hó, és amíg engedetlen vagy valahol tanításával szemben, 

a Szent Szellem nem hagyja abba ítélő munkáját.

Ha igazunk bizonygatásához ragaszkodunk, ez majdnem mindig arra mutat, hogy valamelyik ponton engedetlenek vagyunk. Nem csoda, hogy a Szellem olyan hatalmasan ösztönöz arra, 

hogy maradjunk állandóan a világosságban.

"Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, amíg az úton vagy vele."
Nem lakik-e harag a szívedben egyik-másik rokonod iránt?
Valld meg gyorsan, gyorsan hozd rendbe Isten előtt, békülj ki azzal a valakivel - tedd meg most!

ISTEN MEGRAGADOTT❣️

"💞Igyekszem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus..." (Fil 3,12)

Ne te magad határozd el, hogy Isten szolgálatába lépsz, de amikor Isten hív, jaj neked, ha jobbra-balra tekintgetsz.
Nem azért szolgálunk Istennek, mert mi magunk választottuk ezt, hanem mert Ő megragadott minket.
Akkor már nincsenek ilyen kifogások:
"Ó, én nem vagyok alkalmas erre."

Isten határozza meg, hogy mit kell mondanod, nem a te természetes hajlamaid. 

Maradj állhatatosan kapcsolatban Istennel és gondold meg, hogy nem csak bizonyságtételre vagy elhíva, hanem az evangélium hirdetésére is.

Bizonyságot tennie minden keresztyénnek kell; de mikor az igehirdetésre hív el, akkor érzed magadon Isten kezének fájdalmas szorítását. Ezért az egyért ragadta meg az életedet. 

Hányunkat tart Ő így a kezében?
Ne hígítsd fel Isten Igéjét, hirdesd azt hamisítatlan komolyságában.
Tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodj Isten Igéjéhez; de amikor embertársaiddal személyesen érintkezel, gondold meg, hogy ki vagy - nem földre szállt angyal, hanem kegyelemből megmentett bűnös.

"Nem gondolom, hogy már elértem, ...de egyet cselekszem..." (13-14).

SZEMÉLYES ÉLETÜNKET KÖRÜLVEVÕ ISTENI OLTALOMA❣️

"Veled vagyok én, hogy megszabadítsalak téged - mondja az Úr" (Jer 1,8)

Isten megígérte Jeremiásnak, hogy személyesen megszabadítja:
"A te lelkedet (életedet) zsákmányul adom neked" (Jer 45,5).

Ez minden, amit Isten az Ő gyermekeinek ígér.
Bárhova küld is, megoltalmazza életünket.
Személyes tulajdonunk vagy birtokunk lényegtelen, csak egész lazán fogjuk őket, mert ha nem, akkor könnyen ránk tör a félelem, a szívfájdalom és a nyomor. Ilyen szorosan körülvesz minket Isten személyes szabadítása.

A Hegyi beszéd arra mutat rá, hogy amikor Jézus Krisztus szolgálatában vagyunk, nincs időnk önmagunkért síkraszállni. Jézus valóban mondja is:
"Ne törődj azzal, hogy igazságosan bánnak-e veled, vagy nem."
Ha igazságot vársz a magad számára, elhajoltál a Krisztusnak átadott élettől!

Ebben a világban ne keress igazságot, de te mindig légy igazságos!
Ha igazunkat keressük, zúgolódni és méltatlankodni kezdünk, önsajnálkozásnak és elégedetlenségnek adunk helyet. "Miért kell velem így bánni?"

- Ha Jézus Krisztusnak kiszolgáltattuk magunkat, nem kell törődnünk azzal, ami ér, akár igazságos az, akár igazságtalan. Jézus így szól: "Folytasd csak hűségesen, amivel megbíztalak, és én megőrzöm az életedet.

Ha magad próbálod védeni magadat, kimozdulsz az én oltalmamból."
Ebben a tekintetben még a legkegyesebb élet is istentelenné válik: nem hiszünk Istenben; józan eszünket ültetjük a trónra, Isten nevét pedig csak fölé akasztjuk. 

Saját értelmünkre támaszkodunk, ahelyett, hogy egész szívünkkel Istenben bíznánk.

A SZENVEDÉS TÜZÉBEN MAGUNKRA TALÁLUNK❣️

"💞És mit mondjak? Atyám ments meg engem ettől az órától!
De hiszen ezért jutottam erre az órára. Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet" (Jn 12,27-28).

Ha szent vagyok, nem azt kell kérnem, hogy kerüljem el a szenvedéseket és a nehézségeket, hanem azt, hogy a szenvedés tüzében megőrizhessem magam úgy, ahogy Isten teremtett.
Urunk megtalálta önmagát a szenvedések tüzében. 

Megmenekült, de nem attól az órától, hanem abból az órából. 

Nem kellene szenvedésnek lennie - mondjuk. De a szenvedés van és magunkra kell találnunk annak tüzében. 

Ha igyekszünk a szenvedést kikerülni és nem akarunk számolni vele, akkor balgák vagyunk.
A szenvedés az élet egyik legnagyobb valósága, mit ér, ha azt mondjuk, hogy nem kellene lennie. 

Van bűn, szenvedés és nyomorúság és nem mondhatjuk, hogy Isten tévedett, amikor megengedte,

 hogy legyenek.
A szenvedés kiégeti a felszínesség jó részét, de nem mindig teszi jobbá az embert. 

Vagy visszaad magamnak a szenvedés, vagy megsemmisít.
A siker a fejedbe száll, benne nem találod meg magadat, de az egyhangúságban sem, mert akkor meg zúgolódsz, és elégedetlen vagy. 

Csak a szenvedésben találsz rá önmagadra. 

Más kérdés, hogy miért van ez így, de így van, ezt igazolja a Szentírás és az emberi tapasztalat is. 

Meglátszik az emberen, ha átment a szenvedés tüzén és benne magára talált.
A szenvedéseid idején az ilyen emberhez azzal a biztos tudattal mehetsz, hogy van ideje a számodra.
De aki nem ment át ezen az iskolán, az könnyen gőgössé válik és nincs ideje a számodra.
Ha a szenvedés tüzében magadra találsz, Isten kenyérré tesz mások számára.

NYUGODJUNK BELE: VAN BŰN ❣️

"💞Ez a ti órátok és a sötétség hatalma" (Lk 22,53)

Az élet minden baja onnan ered, hogy nem nyugodtunk bele abba, hogy van bűn. 

Beszélhetsz az emberi természet nemességéről, de az emberi természetet átjárja valami, ami szemébe nevet minden eszményednek.

Ha vonakodsz elismerni, hogy az emberben gonoszság és önzés, valami kétségtelenül rosszindulatú és gonosz lakik, akkor - ahelyett, hogy belenyugodnál, hogy ez ellened támad - megalkuszol vele és kijelented, hogy nincs értelme küzdeni ellene. Tekintetbe vetted-e a "sötétségnek ezt az óráját és hatalmát", vagy a bűnt önmagadban kizártnak tartod?

Testi rokonaidban és barátaidban kibékültél-e már a bűn tényével? Ha nem, már a következő saroknál elejt és te megalkuszol vele. Ha kibékülsz a bűn tényével, egyszerre valóságosan látod a veszélyt. "Látom már, mit jelent ez."

A bűn felismerése nem rontja meg a barátságot, inkább kölcsönösen felismerik azt a tényt, hogy az élet alapvetően tragikus. Mindig őrizkedj az olyan életfelfogástól, amely nem ismeri el azt a tényt, hogy van bűn. Jézus Krisztus nem bízott az ember természetében, mégsem volt cinikus vagy gyanakvó, mert feltétlenül bízott abban, amit Ő tehet az emberi természetért. 

Azt a férfit vagy nőt őrizheti meg biztosan, akit megtisztított és nem azt, aki ártatlan.
Sohasem az ártatlan ember a megbízható.
Nem az a dolgunk, hogy ártatlanok legyünk: Isten azt kívánja, hogy tiszták legyünk. 

Az ártatlanság a gyermekre jellemző.
Ne fogadjuk el azt a magatartást, amely nem számol a bűn tényével.