2023. február 27., hétfő

MEGSZEGÉNYÍTED JÉZUS SZOLGÁLATÁT❣️

"💞Hol vennéd tehát az élõ vizet?" (Jn 4,11)

"A kút mély!" - még sokkal mélyebb, mint amilyennek a samáriai asszony gondolta! 
Gondolj az emberi természet, az emberi élet, a saját magadban levõ "kút" mélységére! 
Te is annyira megszegényítetted Jézus szolgálatát, hogy Õ már semmit sem tehet? 
Tegyük fel, hogy feneketlen szenvedés kútja van a szívedben; és Jézus jön és szól: 
"Ne nyugtalankodjék a ti szívetek" (Jn 14,27). 

Te mégis a válladat vonogatod és így felelsz: "Uram, ez a kút nagyon is mély, ebbõl nem tudsz nyugalmat és vigasztalást meríteni". - Nem is onnan akar meríteni. Mindezt fentrõl hozza neked. 
Az emberi természet kútjából Jézus nem merít semmit. 
Korlátot emelünk Izráel Szentje elé, ha - megemlékezve arról, amit a múltban tehetett értünk - azt mondjuk: "Persze, nem várhatom, hogy még ezt is megtegye." 
Nekünk, Jézus tanítványainak, éppen azokról a dolgokról kellene elhinnünk, hogy megteszi, amelyekhez az Õ mindenható erejére van szükség. 

Megszegényítjük az Õ szolgálatát, amint elfelejtjük, hogy Õ mindenható - és ennek az oka bennünk van és nem Õ benne. Készek vagyunk igénybe venni könyörületét és vigasztalását, de mindenható hatalmát már nem.

Azért vagyunk olyan szánalmas példányai a keresztyénségnek, mert nincs mindenható Krisztusunk. Vannak keresztyén tulajdonságaink és tapasztalataink, de nem bízzuk rá magunkat egészen Jézus Krisztusra. Amikor nehéz körülmények közé jutunk, megszegényítjük az Úr szolgálatát az ilyen beszéddel: "Bizonyára nem tehet semmit." 
Aztán keservesen fúrunk le a mélybe és magunk próbálunk vizet szerezni. 

Õrizkedj attól, hogy visszasüllyedve a hitetlenségbe elégtétellel kijelentsd: "Ezt nem lehet megtenni." Nagyon jól tudod, hogy lehet, ha Jézusra nézel. Tökéletlenséged kútja nagyon mély, de szedd össze minden erõdet és nézz Õreá!