A bűnösségről való meggyőződést legjobban ezek a szavak fejezik ki:
"Ó Megváltóm, mily szörnyű ez, Minden bűnöm téged sebez."
A legritkább tapasztalat az ember életében, hogy meggyőződött bűnösségéről.
"Ó Megváltóm, mily szörnyű ez, Minden bűnöm téged sebez."
A legritkább tapasztalat az ember életében, hogy meggyőződött bűnösségéről.
Ez a küszöb Isten megértésénél. Jézus Krisztus mondta, hogy amikor a Szent Szellem eljön, meggyőzi a világot bűn tekintetében.
Ha a Szent Szellem rázza fel az ember lelkiismeretét és Isten jelenlétébe viszi, akkor már nem az emberekhez való viszonya bántja, hanem Istenhez való viszonya:
"...Te ellened, egyedül te ellened vétkeztem és cselekedtem azt, ami gonosz a szemeid előtt..." (Zsolt 51,6).
A bűnömről való meggyőzés, a bűnbocsánat és a szentség csodája úgy egybefonódik, hogy csak az lehet szent, aki bocsánatot kapott, s ezáltal Isten kegyelméből ellentéte lett annak, aki volt.
Ha a Szent Szellem rázza fel az ember lelkiismeretét és Isten jelenlétébe viszi, akkor már nem az emberekhez való viszonya bántja, hanem Istenhez való viszonya:
"...Te ellened, egyedül te ellened vétkeztem és cselekedtem azt, ami gonosz a szemeid előtt..." (Zsolt 51,6).
A bűnömről való meggyőzés, a bűnbocsánat és a szentség csodája úgy egybefonódik, hogy csak az lehet szent, aki bocsánatot kapott, s ezáltal Isten kegyelméből ellentéte lett annak, aki volt.
A bűnbánat mindig eljuttat erre a pontra: Vétkeztem!
A legbiztosabb jele annak, hogy Isten munkálkodik az emberben az, amikor egy ember ezt látja és valóban elismeri.
Bármi legyen, ami ennél kevesebb, az legfeljebb csak lelkiismeret-furdalás az elkövetett rossz miatt, visszahatása annak, hogy az ember megundorodott önmagától. Isten királyságába a bűnbánat keserves fájdalmain át jutunk be, amelyek összetörik az ember jóságát.
A Szent Szellem az, aki ezt a halálos harcot elindítja benne, és elkezdi kialakítani Isten Fiának életét ettől kezdve.
Az új életet mindig a tudatos bűnbánat és az öntudatlan szentség bizonyítja, nem megfordítva.
A bűnbánat az a szikla, amelyre a keresztyénség felépül.
Az igazat megvallva, az ember nem akkor bánja meg a bűneit, amikor akarja.
A bűnbánat is Isten ajándéka. A régi puritánoknak az volt a szokásuk, hogy imádkoztak a "könnyek ajándékáért".
Amikor már nem tartod értékesnek a bűnbánatot, akkor a sötétségben vagy.
Bármi legyen, ami ennél kevesebb, az legfeljebb csak lelkiismeret-furdalás az elkövetett rossz miatt, visszahatása annak, hogy az ember megundorodott önmagától. Isten királyságába a bűnbánat keserves fájdalmain át jutunk be, amelyek összetörik az ember jóságát.
A Szent Szellem az, aki ezt a halálos harcot elindítja benne, és elkezdi kialakítani Isten Fiának életét ettől kezdve.
Az új életet mindig a tudatos bűnbánat és az öntudatlan szentség bizonyítja, nem megfordítva.
A bűnbánat az a szikla, amelyre a keresztyénség felépül.
Az igazat megvallva, az ember nem akkor bánja meg a bűneit, amikor akarja.
A bűnbánat is Isten ajándéka. A régi puritánoknak az volt a szokásuk, hogy imádkoztak a "könnyek ajándékáért".
Amikor már nem tartod értékesnek a bűnbánatot, akkor a sötétségben vagy.