Ugye megalázó, ha azt mondják nekünk, hogy Jézushoz kell mennünk?
Emlékezz vissza azokra a dolgokra, amelyekkel nem akarsz Jézus Krisztushoz menni.
Ha tudni kívánod, mennyire valódi a hited, akkor ezen mérd le: "Jöjjetek énhozzám!"
Mindabban, amiben nem vagy valódi, inkább magyarázkodsz, kibúvókat keresel, szomorkodsz, ahelyett, hogy mennél. Bármi egyebet inkább megteszel esztelenségedben, csak ne kelljen menned, úgy amint vagy. Amíg a szellemi orcátlanságnak bármilyen kicsiny maradéka van benned, addig elvárod Istentõl, hogy nagy dolgokkal bízzon meg. Õ pedig mindössze ennyit mond: "Jöjj!"
"Jöjjetek énhozzám!" Amikor meghallod ezt a hívást, tudod, hogy valaminek történnie kell elindulásod elõtt. A Szent Szellem megmutatja neked, mit kell tenned - mi az, aminek a gyökerére kell vágnod a fejszét, mert akadályoz abban, hogy pontot tehess egy bizonyos dolog után.
"Jöjjetek énhozzám!" Amikor meghallod ezt a hívást, tudod, hogy valaminek történnie kell elindulásod elõtt. A Szent Szellem megmutatja neked, mit kell tenned - mi az, aminek a gyökerére kell vágnod a fejszét, mert akadályoz abban, hogy pontot tehess egy bizonyos dolog után.
Nem jutsz elõbbre soha, ha ezt nem vagy hajlandó megtenni.
A Szent Szellem megállapítja, hogy hol van ez a legyõzhetetlen akadály benned, de nem mozdíthatja el, amíg te meg nem engeded neki.
Hányszor jöttél Istenhez kéréseiddel, aztán elmentél azzal az érzéssel:
Hányszor jöttél Istenhez kéréseiddel, aztán elmentél azzal az érzéssel:
"Most az egyszer jól csináltam" - pedig üresen mégy el, noha Isten az egész idõ alatt kinyújtott kézzel ott állt, nemcsak azért, hogy megragadjon téged, hanem hogy te is megragadd Õt.
Gondolj Jézus legyõzhetetlen, felülmúlhatatlan és fáradhatatlan türelmére: "Jöjjetek énhozzám!"
