Különbséget kell tennünk helyes és helytelen teherhordozás között.
A bűnnek és kételynek a terhét sohasem kellene hordoznunk, de vannak terhek, amelyeket Isten helyezett ránk, amiket nem is szándékozik levenni rólunk; azt szeretné, ha azokat Őreá tennénk vissza.
"Vessed az Úrra a te terhedet."
Ha Istenért munkálkodunk és közben nem maradunk közösségben vele, a felelősség érzése nyomasztóan nehezedik ránk; de ha visszatesszük Istenre, amit Ő helyezett ránk, akkor leveszi a felelősségérzet súlyát azáltal, hogy nyilvánvalóvá teszi jelenlétét, hatalmát.
Isten sok munkatársa indult el a szolgálatba nagy bátorsággal és tiszta szándékkal, de Jézus Krisztussal nem volt bensőséges kapcsolatuk és csakhamar összeroppantak.
Nem tudtak mit kezdeni a teherrel, belefáradtak a hordozásba; az emberek pedig azt mondják: "Milyen elkeserítő vég ilyen kezdet után". "Vessed az Úrra a te terhedet."
- Eddig magad hordoztad az egészet, tedd most nyugodtan Isten vállára az egyik végét.
"Az uralom az Ő vállán lesz" (Ézs 9,6).
Add át Istennek, amit rád helyezett; ne dobd el magadtól, hanem tedd Őrá saját magaddal együtt és a súly könnyűvé válik a közös hordozásban.
De soha ne szakadj el a terhedtől!
