KÉSZ VAGY-E ELINDULNI ISMERETLEN HELYRE❓

"💞Hit által engedelmeskedett Ábrahám, hogy menjen ki arra a helyre... és kiment, nem tudván, hova megy" (Zsid 11, 8)

Elindultál-e már valaha így? Ha igen, és valaki megkérdezi, hogy mi a szándékod, nem is tudod megokolni lépésedet. A keresztyén munka egyik nehézsége ez a kérdés: "Most mi a szándékod?" - Valójában nem is tudod, mit fogsz tenni, csak azzal az eggyel vagy tisztában, hogy Isten tudja, mit akar. Állandóan vizsgáld, hogy Isten iránti magatartásod ilyen kimenés-e mindenből - a belé vetett teljes bizalom alapján. Éppen ez a magatartás tart örökös várakozásban: nem tudod, mit tesz majd Isten legközelebb.

Legyen minden reggeled, amelyre felvirradsz, ilyen "kimenés": bizalomteljes építés Istenre.

"Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől... se a ti testetek felől" (Lk 12,22), azaz ne aggódj olyasmiért, amivel "kimeneteled" előtt sokat törődtél.

"Meg szoktad-e kérdezni Istentől, hogy mi a szándéka?" Ő soha nem mondja meg, mit fog tenni, de kijelenti neked, hogy Ő kicsoda. Hiszel-e a csodákat cselekvő Istenben és kész vagy-e - teljesen átadva magad neki - mindaddig "kimenni", amíg már semmin sem csodálkozol, amit Ő tesz?

Feltéve hogy Isten az, akinek akkor ismerted meg, amikor legközelebb voltál hozzá, mekkora orcátlanság akkor aggodalmaskodnod? Legyen az életed folytonos kimenetel a belé vetett szüntelen bizalomba.

Akkor kibeszélhetetlen szépség övezi majd körül életedet, ami megelégíti Jézus Krisztus szívét.

Tanulj meg "kijönni" meggyőződéseidből, hitvallásaidból, megtapasztalásaidból, egészen addig, amíg - hitedet tekintve - nincs többé semmi közted és Isten között.