"💞Szeretsz-e engem?" (Jn 21,17)
,,Péter most már nem fogadkozik,, (Mt 26,33-35).
A természetes egyéniség fogadkozik és ígérget. A személyiség szeretete azonban csak akkor mutatkozik meg, amikor Jézus Krisztusnak ez a kérdése fájdalmat okoz neki. Péter azelőtt úgy szerette Jézust, amint a természetes ember szereti a jó embert. Ez a vérmérséklet szerinti szeretet.
Lehet, hogy mélyen gyökerezik az egyéniségben, de a legmélyén mégsem érinti meg a személyiségét.
Az igazi szeretet sohasem fogadkozik. Jézus Krisztus mondta: "Ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt" (Mt 10,32), vagyis aki nem csupán szóval vallja meg szeretetét, hanem mindazzal, amit tesz.
Amíg ez a fájdalom nem hatol mélyre, amíg ki nem józanít minden önámításunkból, addig Isten Igéjének még nincs hatalma felettünk. Isten Igéje úgy tud sebezni, ahogy a bűn soha, mert a bűn eltompítja érzéseinket. Az Úr kérdése elmélyíti ezt az érzést és az elképzelhető leghevesebb fájdalmat okozza.
Nemcsak természetünk vonalán, hanem mélyen, a személyiségünkben is megsebez.
Az Úr Igéje olyan mélyre hat, hogy a lelket elválasztja a szellemtől, vagyis semmi ámítást nem tűr meg.
Nem lehet lágy érzelmességgel fogadni az Úr kérdését, nem mondhatsz neki kedves szavakat, amikor egyenesen hozzád fordul, mert a seb túlságosan fáj, annyira, hogy minden egyéb aggodalmunkat kioltja.
Amikor az Úr az ő Igéjével utoléri gyermekét, fájdalmat okoz, de ahol megsebez, ott ki is jelenti magát.
Amikor az Úr az ő Igéjével utoléri gyermekét, fájdalmat okoz, de ahol megsebez, ott ki is jelenti magát.
