"💞...sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban" (2Kor 6,4).
A Mindenható kegyelmére van szükségünk, hogy megtehessük a következő lépést akkor is, ha semmit sem látunk és ha senki sem lát. - Ezt a következő lépést az átadásban, a tanulmányaidban, az olvasásban, a konyhában, vagy bármely kötelességedben tedd meg.
Kegyelemre van szükségünk, hogy lelkesedés, látomás vagy szemlélők nélkül is megtehessük ezt a lépést. Sokkal több kegyelem és tudatos reá támaszkodás kell ehhez, mint az evangélium hirdetéséhez.
Minden keresztyénnek részesülnie kell a testté létel lényegében hogy ti. mindent testté és vérré kell változtatni és utolsó részletéig kidolgozni. Amikor nincs látás és felemelő légkör, csak a dolgok hétköznapi menete és a közönséges tennivalók, akkor meglankadunk.
Az Istenért és az emberekért végzett hosszú futásunkban csak az számít, amit hűséges és kitartó munkával végeztünk - és lehetőleg láthatatlanul.
Szellemi életünk csak úgy marad töretlen, ha Istenre feltekintve élünk. Kérd Istent, hogy tartsa nyitva szellemi szemedet, hogy lássad a feltámadott Krisztust! Akkor lehetetlen, hogy a hétköznapi robotmunka lehangoljon.
Szakadj el mindig újra a saját gondolkozásod kicsinyes és nyomorúságos voltától és fordulj oda János evangéliuma 13. fejezetéhez!
